1. |
Intro
01:34
|
|||
2. |
Disztópia
01:39
|
|||
Partra vetve vergődünk, millió hibáink közt. Csak bámulunk tétlenül, mert nehéz beismernünk, hogy irányítják életünk, ők is köztünk járnak. Sorsunk a végzetük. Millió hibáink közt együtt őrlődünk. Csak egy utópia a fejemben, de érzem enélkül nem élhetek. Átnevel az elvárásokra, és így lesz a fejemben disztópia. "A modern világ neked dolgozik." Átszabja gátad és szeméttel beterít. Ugyanaz a szar minden nap, belefulladsz a posványba.
|
||||
3. |
A hegy
01:31
|
|||
Belemar a húsba újra meg újra, sötét árnyakat vet fel a falra. Reszketve ébredsz rá, hogy a holnapod sem lehet más, csak egy végtelen zuhanás. A harag a karjába zár. Átölel a fagy, ami megvédene fogva tart. Távol a fény, lehetetlen, hogy elérd. Ebből nem jutsz ki, ez a ködbe vész. Neked marad a sötétség. Sárga köd, mely elvakít. A düh az, ami irányít. A harag madara rak a fejemben fészket, és ott bent érleli a mérget. Fattyait saját húsomból etetem. Ez a folyamat végtelen. Érzem el fog érni a végzetem. Minden emberben benne van a félelem.
|
||||
4. |
Ármány
01:22
|
|||
Mit látsz, ha a tükörbe nézel? Te nem vagy ember, gyűlöllek téged! Az evolúció félresikerült mellékterméke, ki lecsapni kész egy fiatal életre. Így ártatlan mosolyból csinál örökre megbélyegzett félembert. Lelked helyén egy sötét folt, szenvedésért sóvárog. Sikolyokkal táplálod. A félelemtől szótlanok. Ez nem egy betegség. Te nem vagy ember. Ez nem egy betegség. Gyűlöllek téged!
|
||||
5. |
Hagyaték
01:55
|
|||
A percek telnek, majd múlnak az órák. Egyre közelebb az összes korlát. Vártam, hogy csengess, vártam, hogy hívjál, de az ajtó előtt a néma csend áll. Csak a valóság kopogtat az ajtón. Meggyőzni magam egyszerű: "csak látszat". Így könnyebb beismernem magamnak. Semmi sem igaz, semmi sem látszik. Semmi sem igazi, semmi sem történik. Majd a valóság berúgja az ajtót. Kérdések, melyekre nincsen válasz, végtelenségig újra és újra...
|
||||
6. |
Láncok
02:01
|
|||
A szabadság látszatát kapod szépen tálalva, de az óra ketyegése újra visszahív a rabságba. Új erőt veszel, de érzed elveszel. Vergődsz és érzed, hogy semmit sem teszel. Forradalmad értelmetlen, értelmet keresve a végtelenben. Kötél a nyakam körül fojtogat. Nem vagyok más, mint korom rabja. A XXI. század egy kés a hátamban. Felemésztenek a tegnapok, tehetetlenséged a korlátod. Reménytelenek a holnapok. Álmaidat hiába hajszolod.
|
Who Sows Violence Reaps Storm Szombathely, Hungary
Börzsi - dob
Vini - gitár
Bandi - gitár
Maci - basszus
Harald - ének
2010-2017
Contact Who Sows Violence Reaps Storm
Streaming and Download help
Who Sows Violence Reaps Storm recommends:
If you like Who Sows Violence Reaps Storm, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp